A soronkövetkezõ Békéscsaba együttesét fogadtuk otthonunkban. Most is mint már az õszi idény eddigi mérkõzésein a jól ismert kezdõ 11 lépett pályára. A vendég együttes azonban hamar a tudtunkra adta, hogy "hazai pálya ide, hírnév oda" nem ijednek meg tõlünk. Ennek megfelelõen egy bátor támadás következtében már az elsõ félidõ elején kapusunk kénytelen volt leütközni egy támadót szinte a félpályán. Ezt a bíró "spori" piros lappal díjazta. A kényszerû kapuscserével megtörtént az elsõ és egyben az utolsó cserénk is ezen a mérkõzésen, szemben a vendégek hét cseréjével.
A mérkõzés további részében, ugyan a mezõnyfölényt mi birtokoltuk, helyzeteink is voltak, de azokat nem tudtuk gólra váltani. Azért a tíz játékosra apadt csapatunk becsülettel helytállt és végig küzdötte a találkozót, 0:0-ás döntetlennel fejezte be a mérkõzést. Nem baj Fiúk (döntetlenünk még úgy sincs) ez férfi munka volt. Hajrá Fradi!

Alighogy befejezõdött e nem túl szerencsés bajnoki mérkõzésünk máris rohantunk a nagy cspatunk Jászberény elleni összecsapására. A srácok lebdaszedõként szerepeltek és velünk együtt itt már gyõzelemnek örülhettek.